Ilona Andrews - Clean Sweep

 

Kívülről Dina Demille a megtestesült normalitás. Egy különös viktoriánus bed and breakfast fogadót vezet egy kisvárosban, Texasban, van egy kutyája, Beast, ezen felül pedig ő a tökéletes szomszéd, akinek a legnagyobb problémája az kéne, hogy legyen, hogy mit szolgáljon fel a vendégeinek reggelire. De mégis...Dina más: a seprűje egy halálos fegyver, a fogadója pedig mágikus úton tudatára ébredt és kapcsolatban áll az aktuális fogadóssal. Hatalmat ad neki, a fogadó területén a fogadós szava a törvény. Éppen ezért tökéletes semleges zónák ezek a fogadók a különböző univerzumok legkülönfélébb teremtményeinek, akik menedékre, kikapcsolódásra vagy éppen egy kis pihenésre vágynak.

Az utóbbi időben azonban halálos lény járkál a szomszédságban, a mit sem sejtő kisváros polgárait fenyegetve és Dinának döntenie kell, hogy megmarad semleges félként, vagy közbelép, hogy megvédje a szomszédjait. Az események láncolatának hála emellett meg kell még küzdenie egy idegesítően vonzó vérfarkassal és egy kozmikus vámpír katonával, miközben biztonságban kell tudnia a fogadót és a vendégeit. De az ellensége ezúttal nem hasonlít semmihez, amit korábban látott: okos, gonosz és halálos. És azzal, hogy közbelép, Dina jóval többet kockáztat a fogadója hírnevénél...

Kiadás éve: 2013

 

Elvarázsolt történetet kap a az olvasó, felvonultatva a fantasy műfaj színe javát, néhol már-már sci-fi-be csapva át. Van itt mágia, mindenféle idegen más bolygóról származó lény, egy vérfarkas alfa, aki épp csak kezdi megérteni, hogy tulajdonképpen kicsoda-micsoda is ő, a koffeintől részeg, pucéran parádézó dögös vámpír pedig csak ráadás...

 

"- Szóval a kávétól részeg lesz – szólt Sean.
- A vámpírok szervezete nagyon érzékeny – mondta Caldenia.
- Most itta meg egy egész üveg whiskey megfelelőjét – mondtam.

- Sosem értettem néhány fickó miért vetkőzik le részegen. – Sean elvigyorodott.
- Ez nem vicces. Egy meztelen, részeg vámpír rohangál a kertemben.
Arland ide-oda cikkázott a fák között.
Sean összepréselte az ajkait, az arca megfeszült.
- Ez nem vicces!
Sean nekidőlt az ajtónak és felnevetett.
- Ez a te hibád. Te adtál neki kávét. Menj és hozd vissza."