Az Addie LaRue láthatatlan élete szerzőjének új, műfajokon átívelő regénye a halhatatlanság kísértéséről, a szűnni nem akaró vágyról és az éhségről szól, amely túléli az időt.
Ez egy történet az éhségről.
1532, Santo Domingo de la Calzada.
María vadon nő fel, ravaszul és szabadon – szépségét csak a
szökésről szőtt álmai múlják felül. De jól tudja: ebben a világban sosem
lehet más, csak trófea vagy báb a férfiak játszmáiban. Ezért, amikor
egy titokzatos idegen másfajta utat kínál, María kétségbeesett döntést
hoz. És megfogadja: soha nem tekint vissza.
Ez egy történet a szerelemről.
1827, London.
Charlotte látszólag békés életet él vidéken, mígnem egy tiltott
pillanat mindent széttör. A családja száműzi, London pedig rideg és
idegen. Egy gyönyörű özvegy megjelenése reményt hoz – és egy újfajta
szabadság ígéretét. De a vágy szabadsága mindig árat követel. Néha
mindent.
Ez egy történet a haragról.
2019, Boston.
Alice egy új élet reményében hagy hátra mindent. De egyetlen éjszaka
elég, hogy a múlt ismét nyomot hagyjon. Kérdések ébrednek, majd velük
együtt valami sötétebb. Alice pedig válaszokat akar. És vért.
Ez egy történet az életről – arról, hogyan szakad meg, és hogyan kezdődik újra.
Kiadás éve: 2025
Nem egy szokványos vámpír történet, inkább egy lírai hangulatú eposz halhatatlanságról, örök éhségről és nők függetlenségre való törekvéséről. Jó volt nagyon.
No comments:
Post a Comment